remény hal meg utoljára

Péntek reggeli napom nagy izgalommal kezdődött. Felkelésemtől – ami olyan 6 körül volt – indulásig egyfolytában vagy bepakoltam, vagy kipakoltam a táskából. Nagy nap volt hiszen nagy útra készültem. Indultam Debrecenbe. Debrecenbe, ahol a párom még az utóvizsgákkal küszköd és mivel nem tudott hazajönni, így hát én mentem el hozzá (:
Apu vitt el Tiszafüredig, mert nem volt sok kedvem Egerben is átszállni, meg -őszintén- így volt kényelmes a drága lelkemnek. Igaz, így is korán keltem, de mégsem fél 5-kor (:
Az úton nagy csend volt, pedig szokásunkhoz híven apuval be sem tudjuk fogni a szánkat, ha utazunk, most még a rádió sem ment.. egész úton a tájat csodáltam, ahogy az általában szokott lenni. Sok sok régi szép emlék tört fel bennem. Felidéződtek az Angliában töltött napok, amik annyira mélyen megragadtak, hogy azóta sem tudok szabadulni tőle (: Egyszerűen imádom Angliát, azt a környezetet ahol élnek, ahogy élnek.. és persze a házakat! Bele szerettem!! Szegény párom hétvégén csak ezt hallotta tőlem, miközben nagy túrán voltunk Debrecenben.  Soha nem gondoltam volna, hogy Debrecen ilyen szép és hogy mennyi, de mennyi rejtett csodái vannak! Az kalandtúra igen fárasztó volt, de sok dolgot végre láthattam nappal is. Haza  érve pedig csak lezuhantam az ágyra, úgy el voltam fáradva. Ilyenkor a barátom mindig azt mondja, hogy: “nédd’a, tesis létedre így elfáradni??”. Mit ne mondjak, tesiszakos létemre én is lustálkodhatok egy icipicit ((;

A mai nap kicsit különleges számomra. Azt hittem végleg elvesztettem egy barátnőt. De ezek szerint tényleg a remény hal meg utoljára – nem csak azért mert ő ölne meg -. Egyik barátnőm segített tisztázni az ügyet, hogy miért is írtam azt, amit és hogy miért tapogatózok illetve tapogatózunk a vaksötétben azt keresve, hogy mivel bántottuk meg őt, ha egyáltalán megbántottuk. Örülök, hogy mégsem vesztünk el egy barátnőt és remélem a sok sok hülyeségben ugyanúgy benne lesz mint eddig. Remélem ha alkalmunk lesz rá nyáron találkozunk sokat, megint lesznek csajos esték és önfeledt nevetések (:

Reklámok