3 nap alatt 2 nyársalás és 11 hónap

Azt hiszem, nagyon jó dolgunk van nekünk nyáron: nekem és a barátaimnak. Tényleg úgy van, ha kicsit kiderül az idő, nem megy a 4 fal között az üldögélés. Mindenki lassan már egy kis punynadásra, lazításra vágyik, de valaki mindig kitalál valamit, aminek nem lehet ellen állni.  Ilyen volt Mollym pénteki nyársalása is. Azután ő még csapott egy jó kis estét a szombati napon, de a vasárnap már ismét együtt tölthettük rég is barátosném társaságában.

Már mindenki azt hitte, hogy a vasárnap tényleg egy pihenő nap lesz. Én is úgy voltam vele, hogy lazítok egy kicsit. Semmi dolgom nem volt, ülhettem volna a gép előtt is. Mollykám sem tervezett kiruccanást a szombati pörgős estéje után. Ő még tervezett egy jó kis HBO nézést is, de az is kimaradt. Egyik kedves barátném szeretett volna látni minket. Aminek persze örülök. Örülök, hogy rám írt a közösségi oldalon, hogy mi újság velem. Röviden beszámoltam neki, a zsúfolt hetemről, aztán megemlítettem  neki, hogy mi lenne, ha kimennénk biciklizni. Ezt nem tudta garantálni, mert a biciklije nem igazán volt fényes állapotban, aztán úgy döntöttem, hogy igen is talizni fogunk. Így döntöttünk a sétálásnál. Amiből az lett, hogy Molly és én nála kötöttünk ki beszélgetni. A vége egy fajin kis nyársalásba torkollott, amit nem bántam. Tele lett a pici pocim fincsi kenyérkével (:
A kis barátnőm igazi állat kertet tudhat magának. Van egy szoba kutyának mondható kis palotapincsije, amit én csak szőnyegcirkálónak hívok. Van egy akváriumnyi halacskája és a hab a tortán a két kis cukimuki hörcsöge *-* Volt gyerekkorom félre értés ne essék, de ilyen “egzotikus” állatok tulajdonosa nem voltam. Mi megvoltunk elégedve a kutyával macskával. Apum amúgy is olyan természetű, hogy állatnak nincs helye a házban, a kert nagy és tágas, az állat kintre való. Ebben végül is egyet értek vele. Mert ha bent lennének az állatok, lenne utána szaguk, takarítani való utánuk. Szóval, fogtuk Mollyval magunkat és eljátszadoztunk vagy fél órát ezekkel a mini hörcsögökkel. Annyira zabálni való állatkák voltak, hogy azt el sem lehet mondani *-* Nekem persze nem kell ilyen, maximum lemegyek Dórikámhoz hörcsögözni DX úgy is szívesen látnak ott is :$$$
Miután jól kihörcsögöztük magunkat elindultunk kis túránkra a faluban. A vége az lett a túrának ,hogy a játszótéren megálltunk hintázni és beszélgetni. Ahol feljött például a tetoválás mint téma. A kis társaság szinte minden tagja szeretne egy kis szolid tetkót, amit remélhetőleg nem bánnánk meg. Jó magam is tervezgettem már a tetoválást, ami igaz nem kis pénz és maradandó dolog. Még annak idejében a derekamra szerettem volna egy Főnix madarat, mint a tűz jelképét, ami persze engem is jellemez, vagy pedig egy nonfiguratív derék mintát. Áldom az eget, hogy annak idején nem volt rá keretem megcsinálni, hiszen sok tetoválásnak jelentése van, akár helyét illetően, akár a motívumot illetően. Nem szeretném megfogalmazni, hogy mit mondanak azokra akiknek a derekukon van egy tetoválás, itt nőket említenék meg. Akit érdekel járjon utána, nem szép kifejezéseket használnak rá. Nekem amúgy sem jött volna ott be. Tervem nekem a csuklóra, hasra vagy éppen a bokára esett volna, amiből lehet csak boka lesz. De lehet az is biztos, hogy nem is lesz tetoválásom. Annyira nem akarom, de ha lesz remélem büszkén viselem, ha pedig nem jön össze, nem egy világ fog összedőlni bennem, hanem kettő D: Amúgy meg semmi baj nem lenne.
A téma végén mindenki vette a sátorfáját és elindultunk hazafél. Mollykám egy darabig elkísért, de úgy voltam vele, hogy neki is idő, mire haza ér, így inkább el is köszöntem tőle, nehogy ne térjen haza időben. Összegezve ezeket a nyársalásokat: nagyon jó volt, főleg a társaság miatt. Végre Dórikával is tudtam szót váltani és megnyugtatni magamat, hogy nem hagyja ott a közös “volt” sulinkat, hanem megvárja az érettségit. A vasárnapi nyársalásról, csupán  a párom hiányzott, hiszem 7.én voltunk 11 hónaposak, így nagyon szerettem volna ha velem van. De a héten pótolunk mindent remélhetőleg <3

Reklámok