nyári edzés

A keddi napom koránkelése után nem volt szerencsém. Szerdán ismét korán kellett kelnem, hiszen a nyári felkészítő edzések elkezdődtek. Igaz ez nem a főiskolámon van, hanem a régi középiskolámban. De nem panaszkodhatok, hiszen szívesen látnak (:

Anyukám féltve engedett el az edzésre és egyáltalán nem azért, mert félt hogy bajom történik, hanem hogy visszafogadnak e még. Sajnos múlt félévben nem tudtam valamiért járni, pedig a péntek korai délutánjaim szabadak voltak. Most viszont elhatároztam, hogy járni fogok, hiszen a társaságot nagyon szeretem. Szép emlékek kötődnek a helyhez, egyszerűen imádtam odajárni. Anyukám féltő szavai után elindultam picit izgulva a régi iskolám felé. Nem tudtam, hogy mi lesz. Arra is gondoltam mi lesz hogyha nem mehetek, mert már túlkoros vagyok vagy ilyesmi. Akkor felülök az első hazavezető buszra. Nagynak nem mondható loholásom közepedte összefutottam az ajtóban párom apukájával, akit hirtelen meg sem ismertem és leblokkoltam, hogy hogy is kéne köszönni neki. Végül kinyögtem, hogy: “szija” és társítottam hozzá, olyan “timis mosolyt”. Azután rögtön mentem is a portásfülkébe, köszönni drága Jani bának, akit régen nem láttam és adtam neki két puszit is. Nem csalódtam: a régi sulimban szívesen látnak viszont az emberek (: Gyors találkám után vettem az irányt és megkerestem volt edzőmet egyben volt osztályfőnökömet. Feltűnően szokatlan örömöt láttam az arcán, hogy újra láthat, s alkalmat kapva megkérdeztem, hogy járhatnék e edzésekre, most és akár év közben is, feltéve ha nem zavarok. Hatalmas mosoly ült az arcomra, mikor kimondta, hogy: “Nyugodtan jöhetsz.” El sem hiszem, hogy visszafogtak. Jó azért nem visszafogadás, de engedélyt kaptam arra, hogy mint külső, főiskolás ugyanúgy részt vehessek az edzéseken, mintha én is ott tanulnék. Nagy örömömre az atlétika tanárral is találkoztam, akitől megkérdeztem, hogy nem e léphetnék be a diákszövetségbe, mint külső sportegyesületbe atlétikázni. Ismét nagy örömömre, igent mondott. Még ha nem is túl gyakran tudnék járni edzésekre, de tervezetem szerint fizetem a részvételi díjat. De igyekszem úgy beosztanom az időmet, hogy heti 1szer arra is eltudjak menni. Kicsit zsúfolt lesz így ez a félévem / tanévem, de múlt félévhez és a nyárhoz képest annyira eltunyultam és kizökkentem a kondiból, hogy ezt nem engedhetem tovább. A suli mellett is kell mozognom, hogy jó kondiba legyek és hogy bírjam a “kiképzéseket”. A suliban nem éppen a kedvenc tárgyam közép az atlétika tartozik, azért is gondoltam rá, hogy kicsit “kikupálom” magam belőle.

Öröm hírek után összefutottam drága ottani Mollykámmal, aki szintén jött edzésre és majd kicsattant az örömtől, hogy láthat. Kis virágszál <3 Az első napi edzés nagyon felemelő volt. Kellemesen megmozgatott és jól esett. Kellett már nekem ez a futkározás ide – oda. Azonban tisztában voltam ennek hátrányával is. Ma borzasztó izomlázzal keltem fel, minden porcikám fáj. Lenne itthon is egy – két elvégezendő dolgom, de legszívesebben csak ülök itt vagy fekszem az ágyikóban, annyira rossz mozogni. A mai edzés kellett az izomlázra, hátha könnyebben elmulasztja azt. Remélem a holnap reggeli ébredésemet nem követi majd kellemetlen izomláz. Az már megnyugtató, hogy holnap csak 10től lesz edzés így egy picit tovább aludhatok.

De jön a hétvége és kicsi, imádni való párom jön hozzám *-* És remélem, hogy szombaton kipihenhetem a nyaralás és az edzés fáradalmait (:

Advertisements