szeptember 1

A bejegyzésnek találóbb nevet nem is tudtam volna adni, hiszen a nyár elmúlt, itt az ősz már – már a nyakunkon (még az idő is borul) és a nyártól könnyes búcsút kell vennünk. Örömmel mondhatom, hogy legszebb nyaramat tudhatom magam mögött, ami telis-tele volt élményekkel, kalandokkal, hideggel és meleggel, szerelemmel. Tartalmas nyarat búcsúztatok ezzel a bejegyzéssel és félve, kicsit bánkódva gondolok a szeptemberre, az elkövetkezendő küzdelmekre, a munkára és a kemény tanulásra. Gyorsan elrepült ez a kis idő is itt a főiskolán, hiszen szeptember 19.-én már a második évemet kezdhetem meg a főiskolán. Túl gyorsan repül az idő, hogy a fene enné meg, de úgy hogy a hasa is belefájduljon :$

Fel sem tudom sorolni mennyi, de mennyi élménnyel gazdagodtam a nyáron. Részben ezt Mollymnak is köszönhetem, aki kirángatott majdnem minden nap, hogy te üljünk otthon a 4 fal között. De akkor kezdjük is az elején. Májusban és júliusban még meg kellett küzdenem az iskola által kiadott követelményekkel: ZH-t írtunk, javítottunk gyakorlatból a jobb jegyért, vagy éppen a bukás elkerüléséért. Magam mögött tudhatok egy turisztika tábort, amibe így utólag belegondolva egész jó volt, leszámítva a sok hisztimet és a feldagadt lábfejemet :D Ezt túl élve jött a június vége és a július. Igyekeztem munkát szerezni ebben az időszakban, szerencsére sikerrel jártam, mivel belekóstolhattam a munkás világ mindennapjaiba. Eléggé nehéz és egész embert kívánó feladat, de ehhez is fel kell  nőni, el kell kezdeni és a végére bele is rázódik az ember (: Hatalmas tapasztalatot szereztem ezzel a munkával, amit a Samsung gyárban sajátítottam el. Eddig nem volt elképzelésem arról, hogy még is milyen munkában tudnám otthon érezni magam, hogy mi lenne a jó munka számomra. Rájöttem, hogy ez hosszútávon nem :D A sok állást senkinek nem ajánlom! De még élek a lehetőséggel és ha tudok még megyek melózni, hiszen a pénz kell, a sítábor sem magától lesz kifizetve :S Bele kóstolva a munkás világ rejtelmeibe, a napjaimat igyekeztem párommal és a drága barátaimmal tölteni. Lehetőséget kapta, hogy részt vegyek a Bornapokon, illetve a Gyöngy Fesztiválon vagy éppen Abasáron az utcabálon. Sok élménnyel gazdagodtam ezeken a feszteken. Volt hogy baráti társasággal mentem, volt, hogy csak párommal és kis csapatával “zúztunk az éjszakában”. Rengeteg nyársalás volt ezen a nyáron, aminek nagyon de nagyon örülök. Ki tudja mikor nyársaltam utoljára! Ha jól emlékszem, az még a családommal lehetett ezerkilencszáz nagyon régen. A nyár megadta azt a lehetőséget, hogy párommal együtt életünkben először strandoljunk, majd a másik lehetőséget, ahol baráti körünkkel együtt nyaraljunk Abádszalókon. Nem szeretném kifelejteni a csillaghullás nézését a “kurta kocsmában”, ami szintén egy felejthetetlen emlék maradt.

Hideget és meleget egyaránt kapva úgy gondolom, hogy baráti köröm a nyár alatt eléggé ingadozó állapotban volt. Hol veszítettem el egy barátot, hol jött egy újabb vagy éppen a régi elfeledett kapcsolatok léptek új irányba és újra frissek lettek. A régi barátok, akik elfeledtek azokból kettővel ismét tartom a kapcsolatot. A harmadikkal isten tudja mi lehet. Örülök, hogy új kapcsolatokra is szert tettem, persze nem csak azért, hogy több ismerősöm legyen. Kellemesen gondolok a nyári edzésekre, amik pár napja kezdődtek meg, ahova boldogan járok vissza, hiszen kellek, szükség van rám! El is dicsekedem, hogy a legutóbbi edzést például én tartottam meg, mert az edzőnek értekezlete volt. Büszke vagyok magamra, hogy a kis csapatnak valami újat is taníthattam és kellő képen elfárasztottam őket, de hozzá teszem: jó magam is ugyan úgy csináltam a gyakorlatokat, hiszen ez így korrekt. Kellemes 2011-es nyaramra büszkén gondolok vissza majd a szürke hétköznapok közepén, mikor a baráti társaságom és párom együtt lógott. Olyan jó volt, hogy mind együtt lehettünk *-* Még sok sok, de sook ilyen nyarat szeretnék még az elkövetkezendő években. Most viszont csalódottan és izgatottan tekintek a szeptemberre. Csalódottan, mert páromat ismét csak hétvégénként tudom majd látni, de legalább látom és ez a fontos, hogy azt a kis időt is együtt tudjuk tölteni; ha meg nem jön haza, akkor megyek a csodás Debrecenbe *-* (íííí, imádom azt a helyet ♥). Izgatottan tekintek a szeptemberre, hiszen új tantárgyak kerültek az órarendembe egy új szakkal fűszerezve, amitől kimondottam be vagyok parázva, de lesz ami lesz! Meg csináljuk. (:  Remélem a baráti köröm kitart mellettem a szürke napok közben is, persze én is igyekszem viszonozni azt a törődést amit kapok tőlük, mert így a helyes (: Mollykámnak pedig szurkolok, hogy a munkában is helyt tudjon állni és legyen ideje kis parasztjánykájára!! Izgatott vagyok még abból a szempontból is, hogy szeptember 7.-én fordulóponthoz érünk barátommal: első évünket ünnepelhetjük meg *-* már csak az a kérdés mivel állt elő a drágám, mert már kezdek őszülni a kíváncsiságtól :D

2011 nyár: imádlak ♥

Reklámok