jól esik a visszajelzés

A cím már is elárulja, hogy miről lesz szó ebben a bejegyzésben. Való igaz elég rég írtam már blogot, rég osztottam már meg élményeimet vagy csak rég jegyzeteltem le az izgalmas napjaimat. Mióta elkezdődött az iskola felpörgött körülöttem minden: az idő, az események, a tanulnivalók. Elmúlt 2 hét a suliból és alig van időm saját magamra.

Az első héten alkalmam nyílt elmenni a csoporttársaimmal egy közös partizásra, kiruccanásra. Igaz, még csak a második nap telt el az iskolából, nekem nagyon jól esett ez a kikapcsolódás. Az edzéseken kívül még a bulizás az, ami kicsit lenyugtat, ahol letudom vezetni a feszültséget; és ezt nem az ivászatra értem. Hiába iszok sokat, vagy hiába iszom az italt úgy mint a vizet, nem száll a fejembe, ennek kimondottan örülök. Ami még a legjobb dolog, még a pasik is elkerülnek valami miatt :D ez csak pozitívum, egy pasi nem kerül el, másnak kötelező!!! :D Az első hetem még a visszaszokással telt, és a rohangálással a könyvek, jegyzetek után, valamit, hogy a tanárokat kiismerjük.

A második héten ismét partiba vetettem magam, de ez is kellett, hiszem hétfőn teljesen ki voltam borulva. Még mindig félek az angoltól, attól, hogy nem úgy tudok teljesíteni megfelelően belőle, de mindent megteszek (hiszen párom is ösztönöz folyamatosan, amit nagyon nagyra értékelek), hogy pozitívan fogjam fel a dolgokat és ha még is megbuknék az angol tárgyakból (ami remélhetőleg nem lesz, vagy csak 1-2 DX de az SEM!), akkor következő félévben felveszem. Legalább tudom majd, hogy mire számítsak. A keddi napom általában, sőt biztos, hogy rohanásból és kapkodásból fog állni. Egy huzamban reggel 8tól este 7ig lesz órám természetesen különböző épületekben… sebaj még körülbelül 10 hét és vége a félévnek!

A mostani hétvégém elég jól telt, leszámítva a nagy pesszimizmusomat és a mélyebb pillanataimat, de ahogy párom mondaná, jobb mintha bent tartanám. Nagyon jó volt vele, nagyon jó volt látni. Egész hétvégén csak azt hallgathattam tőle, hogy milyen boldog voltam, mikor a buszmegállóban megpillantottam: fülig ért a szám és kivirultam teljesen. Ez a jelenet nagyon tetszett neki, hát igyekszem olyan lenni minden pillanatban :)

Örülök a visszajelzéseknek, hogy vannak olyan emberek, akik szeretik olvasni kis történeteimet. Párom is mondta már, írjak neki egy újabb bejegyzést (mindjárt megkapod szívem), illetve Regi is írta, hogy régen hallott felőlem! Nem kell félni, jól vagyok, vannak mélyebb napjaim és pillanataim, mikor magamba zuhanok sajnos. Elég nehéz két szakra is koncentrálni és helytállni, ezért is parázok eléggé, és persze ezért vannak mélyebb pillanataim. De semmi rossz dolog nincs most az életemben, remélhetőleg. Végre rászántam magamat arra, hogy rendet tegyek a szobámba, kitakarítsam, mert már anyum is megjegyezte (aki feljött önerőből az emeletre :O), hogy olyan a szobám, mint Hirosima az atomtámadás után. De mit csináljak? :D Alig vagyok itthon, szabadidőmben a barátommal szeretnék lenni és ha tehetem  a szintél elfoglalt barátaimmal tartom a kapcsolatot. Persze esténként váltok pár szót szüleimmel, amúgy rögtön felsuhanok az emeltre és vagyok saját világomban: tanulás, MSN, beszélgetések. Suliban rohangálok egyik helyről a másikra, fizetek tankönyvek után és felszerelések után, és örülök, ha még 7 óra előtt haza érek. Ebben a félévben rengeteg kiadásom volt és még lesz, de valahogy túl fogjuk élni! Reménykedve várom a pénteket már hétfőn, hogy végre együtt lehessek a párommal.  :)

Végre eljött a péntek, találkozhattam párommal, akire epekedve várok minden nap (: Nagyon jól éreztem magamat nála a hétvégén, csak most sajna, hamar kellett eljönnöm, mert volt még egy családi összeruccanása (: Remélhetőleg jövőhéten együtt lötyögünk majd olyan zenékre amit ő nem szeret, de az nagyon jó lenne *-* Köszönöm szívem, hogy mellettem áll és biztatol. Sajnálom, hogy olykor megnehezítem a dolgod, szeress azért :$$ Köszönöm a hétvégét, remélem, hogy jövőhéten többet lehetünk együtt (: SZERETLEK NAGYON NAGYON, de NAGYON!! <3333

Reklámok