hiányzik…

Amikor valami hiányzik, akkor tenned kell valamit – ez egy hívás a magasabb és magasabb csúcsok felől. Nem mintha teljességet éreznél, amikor eléred őket; a szerelem sosem lehet teljes, de ez benne a csodálatos, ezáltal marad élő örökké. És mindig azt fogod érezni, hogy az összhang nem tökéletes. Ez is természetes, mert amikor két ember találkozik, két különböző világ találkozik. Ha azt várod, hogy tökéletesen összeilljenek, akkor a lehetetlent várod, és az csalódást fog okozni. Legjobb esetben akad néhány pillanat – néhány ritka pillanat -, amikor minden összhangban van. Így kell lennie. Minden erőddel dolgozz azon, hogy létrejöjjön ez az összhang, de mindig állj készen, ha nem sikerül tökéletesen.

Hiányzik… ilyenkor nem szabad hisztizni, hogy messze van és, hogy nincs mellettem, pont ilyenkor kell erősnek és kitartónak lennem. Csak a gondolatok.. és a tudat, hogy nincs itthon, idehaza a közelemben, vagy a távoli megszokott közelemben ahol tanul. Nem, ő most világot lát, lásson is ha van rá lehetősége, de nélkülem? Ez rossz…

A napokat percenként számolom, mikor telnek már el. Most valahogy nincs kedvem a “mának élni” most, hogy hét eleje van már hétvégét akarok, már most! Pedig még annyi megpróbáltatás vár rám ezen a héten. Szülinapozás a lányokkal, parti hajnalig, gyakorlás a tornára, majd helytállni egy ZH-n, utána helytállni a torna órán… Ilyenkor jó, hogy vannak dolgok, amik elterelik a figyelmemet, de mikor nincsenek ilyen dolgok, akkor megöl a magány, az unalom, hogy gép előtt sincs kedvem ülni, mert minek? Nem köt ide nagyon senki, ha ő nincs itt nekem sincs kedvem, hiszen miatta vagyok csak itt. Hiányzik nagyon… Legszívesebben hívogatnám percenként és küldeném az sms-eket fél percenként. Bolond egy szerelmes vagyok, sajna. De én akkor is úgy látom, hogy hamarosan hétvége, és újra együtt lehetünk és akkor már biztonságban tudhatom és a picurka lelkem is megnyugszik majd, ha tudom, hogy itthon van, vagy legalább a közelemben tudhatom. Addig pedig napokat számolok. Ilyenkor legalább ismét hódolhatok régi hobbimnak az olvasásnak, mert persze, mikor nyűgi vagyok még a tanulás sem megy, pedig lehet, hogy kéne.. nem is tudom.. Talán elolvasom egyszer az anyagot.

Hogy ne lenne nehéz leülni tanulni! Nyakamon a tavaszi szünet, ami nem éppen a lazsálásról fog szólni, de azért tudom, hogy úgy is beiktatok olyan időszakot. De már akkor is nyugodtabban fogok aludni, ha már az a rosszcsont kandúr idehaza lesz!

HIÁNYZOL TE TÖKFILKÓ NAGYON NAGYON NAGYON NAGYON!!! szeretlek ♥

Lehet, hogy várnunk kell arra az emberre, aki nem csak tolerálja a dilijeinket, de szereti is azokat!

Reklámok