get high, avagy volt egy vízitábor

Csak egy kis linkben közlöm az egész heti zenetárat: http://www.youtube.com/watch?v=KS6dX6njfWI

Ez a zene elmond mindent úgy érzem erről a vízi táborról, ami felejthetetlen lesz számomra és az eddigi táboraim közöl az egyik leges legjobb volt !!! A helyszín Tiszafüred volt, ahol szerencsémre rokonok is laknak, számomra nem volt ismeretlen a hely. A gólyatábor annó is itt, ezen a helyen a Horgász és Családi Campingben volt. Nagy területen helyezkedik el a tábor, én meg voltam azért elégedve a hellyel, ha bár több komfortot eltudtam volna viselni :D

2012. június 18-23.

Hétfő: szokásostól eltérő megérkezés, azaz mindenki úgy ment a táborba ahogy tudott, de szerencsére teljes volt a létszám. Négyessével voltunk elszállásolva kis baráti társaságommal. Mini faházak jutottak számunka, amiben annyi komfort volt, hogy volt egy mini hűtőszekrény és a nap által bent ragadt hő. Meleg volt nagyon. A mindennapi ételekhez sok hozzáfűzni valóm nem volt, én úgy ettem, mint akit napok óta éheztetnek, nem igazán volt jellemző rám a finnyáskodás, pedig válogatós vagyok; de szerencsémre olyan kaják voltak, amikből repetázni is szívesen repetáztam. Az első nap délutánja nem mással telt, mit hogy megtanultuk az alapokat, azaz ki és beszállás a kajak 1-esekbe illetve az önmentés (ami abból állt, hogy 20m-re beevezünk, majd beborulunk a vízbe, aztán pedig kicipeljük a kajakot). Az este hátralevő részében előadást hallgattunk, illetve egy kis iszogatás, beszélgetés a takarodóig (utolsó este kivételével 11kor mentünk aludni!) volt jellemző. Reggel 7kor állandó ébresztés volt, muszáj volt alkalmazkodni, ez volt a tábor rendje, és hogy időben elkezdjük a foglalkozásokat.

Kedd: ezen a napon már több mindennel is megismerkedtünk. A kajak 2esekkel meg kellett kerülnünk a kaland szigetet, ami nem volt könnyű dolog. A kajakok maguktól is könnyen borulnak, hátha még nincs meg az összhang! Egész héten csak az önmentéses borulásom volt, hála az égnek! Mondjuk az egész tábort úgy indítottam (a többitől nem eltérően), hogy nem vártam, magamban viszont (utólag beismerve) igen is vártam; sőt tudtam magamban, hogy nagyon jó lesz, hiszen mi bajom származhat, ha beleborulok a vízbe? Legfeljebb annyi, hogy csurom vizes leszek, jajj akkor mi lesz?!?! Nem mertem magamnak bevallani, féltem, hogy elkiabálom a dolgokat és végül is jól tettem, mert borzasztóan jó hetet tudhatok magam mögött. Visszatérve a keddi naphoz a kenu 4esek is ki kellett a táborból cipelni, így azokkal is tenni kellett annyi kört a sziget körül, hogy mindenki kormányozza a kenut. Nem egyszerű dolog ez sem, bár megoldható dolog, ha a többi nem lobbizza el az evezést. A napba még azt is betudták iktatni a tanárjaink, hogy egy kisebb túrára menjünk el, amit mi diákok nem igazán díjaztunk, mert tudtuk, hogy a csütörtöki nagy túra ennél keményebb lesz.. Az este ismét foglalkozás volt, ahol a vízi KRESZ-ről hallgathattunk érdekes dolgokat, és ahol tudtam neten beszélni barátommal, hehe!

Szerda: a szerdai napon inkább csak gyakoroltunk, ez tette ki a délelőtti és a délutáni foglalkozást. Legalább is mi nagyon szerettük volna, ha a délutáni foglalkozás elmarad, hogy rátudjunk pihenni a csütörtöki nagy túrára, hát nem jött össze. Szokásunkhoz híven csak eveztünk és mentünk és mentünk. Ezen a napon is este (mint minden más nap) belefért egy kis iszogatás, de a nagy csattanó az csak pénteken jött!

Csütörtök: a várva nem várt nap. Féltünk a nagy túráról, hiszen egész nap vízen voltunk, az ebédünk is afféle hideg élelem volt. Az útirány: Tiszafüred – Poroszló. Hát reggel 9kor indultunk el, hazaérve körülbelül olyan 5-6 körül értünk haza, akkor mindenki levonhatja a következtetést, hogy mennyit is evezhettünk az nap. Poroszlóra érve a szabad strandnál tettük partra a kenukat és ahol a hideg élelmet csak úgy zabáltuk, mert úgy ki voltunk tikkadva, le voltunk égve (jellemző “kór” volt, hogy mindenkinek a térde le volt égve), rengeteget eveztünk. 1 – fél 2 körül értünk oda és az indulás fél 3kor volt. Egy minimális pancsolás belefért még a szabad strandon, de semmi kedvünk nem volt haza evezni. Az unott fejek és az, hogy elegünk volt abból hogy tűző napon kelljen evezni, az érzés felbecsülhetetlen! De még az hagyján, mert akadályok akadtak: gátak. Persze, ezek a gátak nem voltak PONT akkor nyitva, mikor mi arra eveztünk, így nekünk át kellett cipelni az összes kenut a túlpartra. Nem kellemes meló, de mint mondjak: jól ki lettünk gyúrva a hét végére.

Péntek: ááh, a várva várt utolsó nap, mikor még egy pici megpróbáltatás várt ránk, szerencsére a táborhoz közeli vizeken. A szokásos ébresztő előtt egész héten jóval hamarabb keltem: pisilnem kellett, nah ez van. Meleg volt egész héten, én meg erre ébredtem… De pénteken egész hamar ébredtem, tán úgy fél 6 körül és kivételesen nem a pisilésre (az utána jött XD), hanem hogy nagyon fúj a szél, kimentem, megnéztem, hogy a ruhák megvannak e, megvoltak. Aztán kis szendergés után arra ébredek, hogy kopog valami a tetőn: lekezdett esni az eső. Bepakolásztuk a ruhákat, hogy ne ázzon tovább a vizes ruha sem. Egész héten hatalmas mákunk volt az esővel szemben, és örültünk, hogy csak pénteken kaptunk belőle és azóta nem volt eső. Reggel 9kor ugyan úgy kezdődött a foglalkozás, de most versennyel. Kenu versenyek voltak. 3fős lány csapat versenyzett, az első helyért 2 fordulón keresztül, ahol büszkén mondhatom, hogy a kenu 3asban, a csapatom és én 1 helyezést értünk el! A fiúknak volt még 4 fős kenu verseny, nekik az 1 fordulós volt. Ezek után volt egy 8as váltó kenu verseny, ahol piszkosul pechesek voltunk, attól függetlenül, hogy nagyon jó időt futottunk, de eredményhirdetéskor megtudtuk, hogy 4, ismétlem NÉGY másodperccel maradtunk le a második helyről. Bár én ennek is örülök, hiszen a versenyen szerzett jó eredmények (gondolom a dobogós helyezések), sokat lendítenek a jegyünkön! Hát, kíváncsian várom a neptunban! Délutáni foglalkozás a bemutatásokról szólt. A kajak 1esekkel kellett tenni egy kisebb – nagyobb kört, hogy tudunk e benne evezni, ki- és beszállni. A nagyobb feladat a kenu irányítás bemutatása volt, ahol két bója között kellett leírnunk egy 8ast. A lényeg: ketten ülünk a kenuban, egy irányít, egy elől pedig nehezékként van benne. Az első ember, csak odafelé evezhet, aztán eljátszhat egy szerepet, hogy milyen jó gondolázni, mert neki nem kell csinálni egy darabig semmit. A kormányos, aki hátul ül, annak kell evezni és irányítani az egész “járművet”. Nem igazán lehet evezni, hiszen kötött szabály az, hogy egy oldalon kell irányítani, tehát ezzel együtt jár az is, hogy egy oldalt kell evezni, ha előre akarunk haladni.
Az este izgalmakkal tellett. Egyrészt a várva várt videót néztük meg este, amiben az egész heti szerencsétlenkedésünket nézhettük újra meg és jó pár mellre zummolás tanujai lehettünk. Nagyon jó lett a videó, eddigi táboraim legjobb videója. Este pedig egy jó kis dizsi bele fért.

A dizsi: Egész jóra kerekedett, táncolás és miegymás, személyem szerint egy kis iszogatás után és egészen józanul vészeltem át az éjszakát, de fél 5kor sikeresen eltudtunk menni aludni. Az egész buli jó volt, voltak vicces jelenetek, engem pedig elég sok srác táncoltatott meg, akik tiszteletben tartották, hogy van barátom (némelyiknek volt barátnője is) és a tapit hanyagolták. Habár, kaptam olyan ajánlást, hogy leakar egy srác feküdni velem, nyomban elutasítottam és menekültem is előle, bujkáltam. Nem lett semmi végül is, a gyerek tiszta részeg volt, mily meglepő ilyen partiknál.. De még az hagyján. Egy srác, akivel jóban voltam (igen voltam) eléggé nyilvánosan bámult, rosszul éreztem magam emiatt, sőt irritált az egész rám hajtásos dolog.. ezerszer közöltem vele, hogy ne várjon tőlem semmit, én amúgy sem akarok tőle semmit, ha van barátom ha nincs, mert nem az esetem fogja fel, hogy csak haverok lehetünk. Hát ezt nem igazán tudta megérteni, egy beszélgetésből megtudtam (amit a volt barátnőjével intézett, aki az én kis szívem csücske), hogy az oké, hogy jó nőnek tart, de mint barátnak hogy juthat eszébe, hogy befűzzön. Ezen eléggé ki voltam akadva, nah meg azon a partis estén kapott sms-től, hogy ő tisztára kibukott miattam, mert nem táncoltam vele, de 6 másik sráccal igen.. Tegnap elmagyaráztam neki mindent, de végül is vagy megérti vagy nem. Tudni illik, úgy kavarja a lapokat, hogy ő jöjjön ki belőle jól, hát én fogtam magam megírtam, hogy akkor leszek én a hibás (mikor mindenki tudja, hogy nem én vagyok az, és én is tudom magamról, de hát nah, ha ezt akarja hallani, egye fene az én lelkiismeretem tiszta ^.^). Persze jött a mentegetőzés, hogy dehogy az én hibám, persze burkoltan közölte, hogy igen az én hibám, mert ezt lehetett kiolvasni az írottaiból. Én egy regényt írtam neki, hogy elegem van, hogy ilyen, hogy nem érti meg hogy nincs napi, hogy ne legyen ilyen. Aztán megfogadtam, hogy ha válaszol sem írok neki vissza mert az életben nem lenne vége a vitának; majd reggel egy drámai levelet olvasok még tőle, olyan szöveggel, hogy: ” ha még akarok valamit írni, akkor írjak, reméli hogy a távoli jövőben majd beszélünk” meg valami hasonló, de ez lett volna  a lényeg. Hát jó nevettem rajta. Az egész volt barátnőjével való beszélgetést, barátommal együtt olvastuk el, amin barátom is csak szánalmat tudott levonni. És tényleg csak annyi mákja van ennek a gyereknek, hogy barátom nem küldte még el oda ahonnan érkezett, mert már őt is eléggé irritálja, hogy a szép szóból nem ért semmit a gyerek..

Szombat: A kellemetlen sms témája annyi volt, hogy ezen a reggelen beszéljük meg a dolgokat a sráccal. Be voltam pánikolva, hogy mi az istent akar ez a gyerek. Hát végül is úgy semmi, mivel nem beszéltünk, annyira nyuszi volt, hogy megkeressen. Engem ne nézzen pali madárnak, hogy majd én ugrálok azért, mert ő mondani akar nekem valamit, nem vagyok az anyja, hogy ápolgassam a pici lelkét. Végül is beszélgetés tegnap este megtörtént, persze hogy NEM személyesen, ugyan kérem… ennyire ááh.. szánalom.. Szóval, szombaton jöttünk haza, mindenki úgy ahogy tudott, könnyes búcsú a jánykáimtól. Jajj és a délután aaaahw *-* Az érzés mikor párod át jön hozzád és ölelget és puszilgat FELBECSÜLHETETLEN!

Advertisements

Szolj hozzá bátran! - ne féj, nem harapok (hamm)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s