retro: tv, radio ~ no internet

Egy nyaralás mivel is kezdődhetne? Csupa kapkodásból és készülődéből áll az indulás előtti nap és a pánikból: mit hagyunk itthon? Megvettünk e mindent, amire szükségünk van? Sok minden át fut az ember agyán ilyenkor, de mikor elindulunk, jön az az a picike üresség, és a kérdés, mit hagytunk végül is otthon? Alig egyórányira egy aranyos kis üdülőhelyen vertük le a sátrunkat, akarom mondani apartmanunkat. Anyukám segédkezett abban, hogy fuvart biztosít nekünk. Mikor megérkeztünk már nem volt vissza út, ami jött velünk itt lesz, ami nem otthon marad. Izgatottan nyitottam ki a kis kaput, ami alig akart kinyílni. Csillogó szemekkel söpörtem végig a járdán egészen a lépcsőig begyűjtve ezzel az ottan honos pókháló rengeteget, s mikor feleszméltem, hogy valamibe beleakadtam ugrálva és lábamat – karomat dörzsölgetve próbáltam megszabadulni a váratlan vendégektől. Miután beizzítottuk a kuckót, anyutól mosolygós búcsút vettünk és integetve kísértük, míg el nem tűnik a kanyarban. A legnagyobb kérdés, beérve a házba a következő volt: melyik szobát válasszuk?

Merthogy az egész kétszintes ház csak a miénk volt. Anyum szerint jobban tettük volna, ha az emelet egyik szobáját ejtjük túszul, de hát ha minden lent volt, mi miért szaladgáljunk le és fel? Ugyan már! A lenti két szoba közül nyilván a legnagyobbat választottuk; egyértelmű volt a választás. Miután kipakoltunk, ágyneműt húztunk és rájöttünk arra a pár apróságra, ami mardosott végig bennünket, azaz, mit hagytunk otthon? Nem sok dolog volt, csupán egy: mosogatószer. Kicsit fogcsikorgatva mosogattam volna el tusfürdővel, így inkább a fantáziálást tettekre váltottam. Sok kérlelés után végre elindultuk felderíteni a terepet. Mi a fürdőrész bal szélén laktunk. A fürdőt könnyen megtaláltuk, aranyos kis ösvények vezettek el a helyre, tele meglepetés “lekvárral” fűszerezve a kalandot. Végre (egy útmutatásban segítségünkre lévő büfés bácsika segítségével) megérkeztünk a fürdő utáni kis parkolóba, ahol nem délibábot láttunk, hanem egy csodálatos boltot. Serénykedtem is beszerezni amiért jöttünk, persze rögtön csábultunk egy – két dolog ért, ami még a kis keretbe bele is fért. Az első nap, tehát a felderítéssel, az ismerkedéssel és egy kis főzéssel – mosogatással telt. Nem mondanám magamat konyhatündérnek, sőt mióta barátomra rátaláltam, azóta érdeklődök eme csodás tudományág iránt: főzés – sütés iránt. És meg kell, hogy mondjam nagyon is furcsának találtam azt, ha nem volt elmosogatva – szinte zavart az egész. (Bezzeg itthon bottal sem nyúlnék a mosatlanhoz, mert annyira nincs kedvem hozzá :$ )

A nappaliban megtaláltuk a kis fészkünket a párommal. Televízió, rádió és még laptop is volt telis-tele jó filmekkel. Első esténket egy kis izgalmas filmmel töltöttük, s miután jót szórakoztunk rajta, ideje volt valami mást is csinálni, hát bekapcsoltuk a TV-t. 3 adás nekünk bőven elégvolt, nem is kellett több. Mindjárt meg is állapodtunk a közismert M1 -es csatornán vagy magyar egyen, kinek hogy tetszik. Hihetetlennek tűnt, de egyben csodáltuk is az egész műsort: éppenséggel egy filmbe botlottunk, aminek habár tudtuk a végkimenetelét nagyon jól szórakoztunk rajta és a tetejében szó szerint egész estés mozit nézhettünk végig reklámok NÉLKÜL. Fel is tűnt, hogy még mindig nézzük és még mindig és még mindig és már vége is van, nem volt mosópor reklám vagy éppen közérdekű politikai közlemény. – Ez tetszett. A többi nap délelőttjei szebben nem is telhettek volna el: Class FM és a közösen elkészített reggeli már is beindította a reggelt, jobban mint a Győri Édes jó reggelt kekszecskéje. A félnapi lubickolást nem lehetett kihagyni. Szép színre is szert tettünk, mint azt ilyenkor szokás. A hullám medencét nem igazán lovagoltuk meg sokszor, hiszen a meleg ellenére a víz egyenlő volt egy hegyi patak vízének hőmérsékletével, és inkább egyszer bementünk, aztán aznap többet a közelébe sem mentünk. Labdáztunk, búvárkodtunk, sőt még családi csúszdán is csúszkáltunk a sok pöttöm között, mint nagy mafla – állatok, de hát miért ne? Egyszer fiatal az ember, sőt még a korhatár sem volt ráírva, így hát mi csúsztunk, ha meg nem tetszik az, hogy mi nagy állatok a sok kicsi között mit csinálunk, úgy is jönnek és ránk szólnak. De ebből nem volt baj szerencsére. A héten ebédnél megszorítkoztunk a Hamburgerre és Lángosra, ami nagyon is finom volt és eléggé kedvező volt az áruk, kivételesen ilyen fürdős helyeken. Azért az utolsó napra meghívtuk magunkat egy – egy gyros tálra, amit valahogy nem tudtunk otthagyni.

A délelőtti rádiózás és az esti TV nézés a régi korra emlékeztetett, mikor még én is a szüleimmel együtt néztük a Csöpi rendőrös filmet az m1-en és mulattunk jókat rajta. Nagyon jó volt kettesben ez az egész hét, de még jobb volt a nosztalgiázás és hogy egy kicsit belekóstoltunk abba, hogy milyen kettőnknek együtt lenni picit hosszabb távon. Pozitívat tudok mondani mindenről, nem kellett minket félteni, feltaláltuk mi magunkat, akár főzésileg, akár más dolgot illetőleg. Szerintem nagyon összeszokott kis csapatot alkotnánk a párommal, ha tényleg komolyabb dolgokba akarunk belevágni. Kezdésnek ez szuper volt és várom a folytatást, mert remélem ez a történet nem marad itt abba. :)

Reklámok

retro: tv, radio ~ no internet” bejegyzéshez ozzászólás

    • ennek szívből örülök:) akkor még fűszerezhetném azzal a történetet, hogy az egész apartman házikó berendezése eléggé régimódi stílust ölelt fel, szóval szó szerint elvesztünk a múltban. Olyan régi tv volt, hogy tényleg csoda, hogy bekapcsolt, meg az a régi hatalmas rádió, aminek a hangszórója ilyen két nagy kört képez a két oldalon és a tetején voltak a gombok, azok az igazi hatalmas gombok és az oldalán lehetett sávot választani :DD és nem kábelt tv volt áááh, antennás ;) <3333

Szolj hozzá bátran! - ne féj, nem harapok (hamm)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s