itt van!

Nem is tudom hogy fogalmazzak. Úgy érzem végre letettem valamit az asztalra, valami fontosat.. legalább is magam számára.3tgh Az, hogy a jogosítványom végre meg van, számomra egy álom vált valóra. Úgy érzem, hogy ezzel igen is leraktam az első értéket az asztalra, mert teljesíteni tudtam egy nehéz feladatot. Ezen a tudaton felbuzdulva apukám megajándékozott egy kis autóval és bejött értem a városba és úgy hozott haza. Irigykedve néztem rá, mert nem én vezethettem a kicsi kocsit. A vezetés még várat magára, míg a a papírokat nem rendezik és a kisebb hibákat nem korrigálják, de már jó volt benne ülni. Mondtam is apukámnak, hogy ha lesz időm első dolgom lesz kitakarítani, mert nagyon piszkos, poros, olajos és még ehhez hasonló koszok találtak benne helyet. Ez már nagyon bökte a csőrömet, ami azért pozitívum, mert azt hallottam, hogy a lányok nagyon szemetesek (???), hát én biztos nem leszek, az én kis kocsim csillogni és villogni fog kívül és belül, mert nem szeretjük sem a rendetlenséget, sem a piszkot! Az apró dolgok hozzá tartoznak egy használt autóhoz, bár meglepődtem rajta, hogy érvényes a mondás rá: “kicsi a bors, de erős”… hangosan felbőg a motor és nagyon furcsa tolatás-üzemmódba berakni.. lesz mihez hozzászokni!

Kihívás lesz visszaszokni a vezetéshez, habár hétvégén tettünk a családdal egy kört, amikor végre vezethettem, és nem megy rosszul, csak nem felejtettem annyit! Most már minden vágyom (a sok közül), hogy kocsikázhassak!!

Reklámok

Szolj hozzá bátran! - ne féj, nem harapok (hamm)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s