vissza a tinikorba

Nem, nem elég számomra, hogy a Szívek Szállodáját nézhetem, ami visszaröpít a régi 90-es évek végére és a 2000-es évek elejére. Ma rávetettem magam a Bravo hits lemezsorozatokra. A nővéremnek voltak ilyen gyűjteményei és nem panaszkodhatok, kiskoromban jó zenei nevelést kaptam. Habár nem éppen a Beethoven vagy Mozart félét, de érdekes gyerekkorom volt. De akkor repüljünk is vissza a 90-es évekbe. Nővérem sokszínű zenei ízlése, amit átadott nekem, talán a Prodigy és a Green Day kezdte. Őket mai napig nagyon szeretem, néha jó egy kis vadat és elvontat hallgatni a Prodigy-től és néha jó egy kis Amerikát hallani a Green Day-től. Ezután csak úgy belecsöppentünk a pop korszakba, jöttek a Britney-k, főleg az Ooops I did it again és társaik, Madonna, Nsync, Backstreet Boys, ha jól emlékszem. Aztán ebben a kettősségben éltem sokáig a pop-rock keverékében. Majd megjelent a Linkin Park, ami a mai napig a szívügyem; ha nagyon lehangolt vagyok, akkor ők azok, akik a lassú és melankolikus zenéken kívül, jól hátsón billentenek és kihúznak a depiből!

Aztán jöttek a 2000-es évek és akkor már jött egy kis disco és egy kis techno. Meg kell, hogy mondjam, a régi discos slágerek mai napig elválaszthatatlanok a szívemtől. Ez a sok sok minden aztán nagyon keveredett bennem. Volt mikor csak szimplán csak rockos voltam, máskor inkább poppot hallgattam. A szülőkkel való együttlétkor pedig sosem tagadtam meg a jó öreg mulatós zenéket, hiszen azok örök slágerek és főleg lagzikban a legjobbak. Természetesen mi is hosszú estéket töltöttünk a tv előtt nézve a Dáridót, illetve a kabaré műsorokat. Igazi tejfel volt akkor az élet. Ahogy cseperedtem, s ahogy lassan végeztem a középiskolával, szinte mindenevővé váltam zenei stílust illetően, Belekóstoltam az alternatívabb hangzásokba is, volt metál is a különcség kedvéért, viszont a rap volt az a műfaj, ami nem igazán barátkozott meg velem, szóval én sem erőltettem. De mire a főiskolára elkerültem, addigra már minden félét hallgattam. A főiskolán viszont még jobban rám ragasztották a discos és tucc-tucc zenéket, és jött a dupstep, ami annyira nem is rossz szerintem.

Most pedig itt ülök és tombolok a jó kis zenékre. Ismét felcsaptam a Linkin Park válogatást és nem tudok betelni vele és lám – lám rá találtam a Bravo Hits zenékre is. Nem mondom, ezek kincset érnek! Mindenki szerezze be őket valahonnan, mármint a Bravo Hits-eket, mert vissza idézi a régi tini éveket, akár milyen mai slágerekből faragták őket! Emlékszem, hogy öltözködésben is mindig az adott énekesekre akartunk hasonlítani, talán tavalyig még őrizgettem a régi bő szárú farmernadrágjaimat; na és persze a sexi toppok, amikből csak úgy kivillant  a pocakunk… nagyszerű évek voltak. Záró szóra pedig annyit, hogy le anyunak és apunak a kazettás magnóját a polcról és indulhatnak a 90-es évek a mai stílusban! ;)

Advertisements

4 Replies to “vissza a tinikorba”

  1. Én is pontosan ezeken a számokon nőttem fel, és én is nagyon szerettem, a LinkinParkot, GreenDayt, stb. :) Szivek szállodája alap! :D

    1. Micsoda véletlenek vannak! Ugye neked is segítenek a depi leküzdésében? :)
      Szívek szállodáját, most kezdtem el, de már a második évadnál járok. Nem rossz! Sőt, a Lorelai nagyon hasonlít rám a tulajdonságait illetően! Rossz beismerni magamnak, hogy szinte olyan vagyok :)

    1. Így van, most nagyon rákattantam a Gilmore Girls-re. Most kezdtem el először nézni őket, de eddig nem csalódtam a sorozatban:)

Szolj hozzá bátran! - ne féj, nem harapok (hamm)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s