most hol a határ?

Egyszer azt mondták nekem, hogy képzeljem bele magam a másik helyzetébe. Megtettem. Azóta pedig, ha bárkinek segítség kell én áttudom érezni a boldogságát és bánatát, mert elképzelem azt az adott helyzetet amiben éppen van. Hogy miért jó ez? Empátia. Talán. Illetve nem csak magamra figyelek ezzel, hanem a másikra, a másik személyére, a másik érzelmeire.

A jó dolgokba könnyű elmerülni. Könnyű azonosulni velük. Nagyszerű érzés a másikkal együtt örülni, és a másik oldalról nagyszerű megosztani a szép és jó dolgokat. Osztozni. De mi van a másik véglettel? Ha a sok rossz dolog lassan teher és csak ebből állnak a mindennapok. Ott az, aki a “jó” oldalt képviselni, meddig bírja? A rosszat is el lehet képzelni, sőt el lehet benne mélyedni, sűllyedni. De hol az a határ, mikor már nem tudjuk megkülönböztetni mi a jó és mi a rossz? És ha már nagyon rossz hogy lehet újra a jó felé fordulni?

Én tudom mi a jó, én élvezem azt. Megosztani még jobb a dolgokat. Litániai beszédek után sokszor csak a falba ütközök. A rosszból a jó felé teljesen mértékben elhiszem, hogy csak lépésenként vezet az út. De hogy lehet, hogy lehet az, hogy mindig van a rossznak ütőkártyája? Újabb és újabb kifogásokat gyárt, amíg a jótól is elveszi az összes energiát. Hol a határ, amit az ember végre, VÉGRE észre tud venni és azt mondja, hogy túl messzire mentem és itt meg kell állni? Mikor látjuk ismért a jót a dolgokban?

Nem lett meg a nyelvvizsga? 2 napi szomorkodás után a tükörbe néztem és csak annyit mondtam: “Timi hülye vagy!” Összeszedtem magam és újra belevágtam a lecsóba. Megbuktam egy vizsgán? Nem egyen már… Fájt? Óh, igen! Volt még javítási lehetőség? Volt, vagy később vagy következő félévben. Belevágtam újra? Hogy a fenébe ne! Voltak veszekedések? Hol nincsennek? Született kopromisszum? Természetesen! Megbékétünk? De még mennyire!

Én tudom hol a határ, persze néhány depis és magányos nap után, biztosan állíthatom, hogy dupla annyi erővel vágok bele mindenben. De az aki falakat húz maga köré, az aki már csak azt tudná elképzelni magáról mikor megbukik egy vizsgán, hogy semmirekellő és buta, az mikor veszi észre a határt? Mikor fogja azt mondani, hogy itt álljon meg a menet és nem rossz az amit csinálok. Hogy mindennap jó felkell még akkor is ha éppen esik az eső.

Én megpróbáltam. Falakat kaptam és egy átlátszó burkot. Kiöntöttem magam, megosztottam a tapasztalatokat, érveltem az érveknek az érvével és példáloztam a példatlannal. A jó meddig bírja adni az energiát, mikor csak fehér falat és a rosszat kapja vissza? Meddig bírja egy barátság, ha csak elutasítás a válasz rá?

 

Reklámok

most hol a határ?” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Ez a bejegyzés, most olyan volt mintha csak nekem szólt volna. Bevallom, olykor eléggé befordultam ha valami kudarc ért, és volt hogy ennek a barátaim látták a kárát. El is vesztettem így egy olyan személyt akiről azt hittem, hogy örökké barátok leszünk. Azt mondta, hogy sok vagyok neki. Azóta nem beszélünk. Először nagyon fájt, és talán most is, de lehet hogy ez kellett ahhoz, hogy változtassak az életemen. Hálás vagyok neki ezért, de mégis fáj, hogy nem tartott ki mellettem. Mindenkinek vannak nehéz időszakai, nem igaz? Én belőled merítek erőt, mert te mindig olyan vidáman és pozitívan állsz hozzá az élethez. Megpróbálok én is ilyen lenni, többé nem akarom, hogy bárki azt gondolja rólam, hogy sok vagyok. :)
    Nagyon tetszett ez a bejegyzésed. Olyan Mimi-is :)

    • Köszönöm, hogy példakép lehetek! Ez számomra is inspiráló és bizonyíték, hogy miért is érdemes a jó oldalon állni.
      Én nem hagyom, hogy eltoljanak csak azért, mert valaki rossz szemmel néz a világra. Természetesen ez fárasztó dolog, mindig adni a pozitív energiádból, de ha kitartasz az adott személy mellett; remélhetőleg a változás útjára lép. Nem akarok egy barátot elveszíteni mert rossz szemmel nézi a világot. Az viszont szomorú, ha csak a barátság elvesztése után világosodunk meg :S

      Én örülök és köszönöm, hogy példakép lehetek és hogy próbálkozol a jó szemlélettel :)

Szolj hozzá bátran! - ne féj, nem harapok (hamm)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s