Mozogtam, kipróbáltam #1 – Síelés

Ahogy kinézek az ablakon, s lábam előtt fekszik a havas táj megfűszerezve egy kis hószálingázóssal, nem igazán jutna más sport eszembe a hógolyózáson vagy a szánkózáson kívül csak a síelés.

A síelés számomra egy se veled se nélküled kapcsolatra emlékeztet.De hogy is kezdődött ez? A középiskolás éveim alatt volt lehetőségem megtanulni a síelés technikáját, hozzá teszem kisebb nagyobb sikerrel. Mivel ebből az időszakból szinte negatív élménnyel gazdagodtam, a főiskolás sítáborra is rányomta a bélyegét. A főiskola alatt viszont gazdagodott a tudásom, csiszolódott a technikám, ami rám fért nagyon. A sítábor után évente van lehetőségem Kékesen is síelni, ahol gyakorolhatom a technikát és természetesen csiszolhatom is a saját szájízem szerint. A negatív élményektől függetlenül különösebb problémám nincs a síeléssel, csupán ne legyen kötelező és ne veszélyeztesse a pálya az életemet, azaz tökéletes nekem a kék és a piros pálya és köszönöm szépen jól érzem magam.

 

sítáborsíelés-felirat

 

Mivel évente eljutok egy-két napra síelni, ez bőven elég számomra, hogy újra ráérezzek, újra felfedezzem a síelés technikáját és elmondhassam róla, hogy élvezem! Az, hogy néhányszor lecsúszhatok tökéletesen kielégíti a téli sportokkal kapcsolatos elvárásaimat és igényeimet.

De nézzük akkor milyen is ez a sport.
Nagy szeretettel tudom ajánlani mindenkinek, aki új kihívást keres, aki deréktól lefelé szeretné edzeni testét, hiszen nem kicsit veszi igénybe ezt a részt, illetve az egész testre kifejti hatását. Nagy mértékben fejleszti a koordinációt, hiszen itt a két láb két felé mehet, így a mentális képességeket is igénybe veszi. Természetesen közösség építő hatása is van, ha egy baráti közösség együtt birkózik meg a feladattal: megtanulnak síelni. Összességében ez a sportág is jótékony hatással van a szervezetre, testre.

Ezen kívül a síelés csodálatos látványt nyújt ahogy letekintünk a magasból; és ha még tiszta az idő akár a végtelenségig is ellátni. Ez az élmény viszont leírhatatlanul gyönyörű.

A sportágat nyilván érdemesebb gyerekkorban elkezdeni, de híve vagyok annak, hogy sosem késő elkezdeni megtanulni síelni (vagy más sportot elkezdeni űzni), csupán bátorság és kitartás, elhivatottság kell hozzá és némi anyagilag, mert legyünk őszinték: egyike a drágább sportágaknak. Itt megemlíteném a sífelszerelést: bot, síléc, síbakancs. Ruházat: síkabát, overál, kesztyű, síszemüveg, sisak(!). Illetve a díja a sítanulásnak, illetve a bérlet a síeléshez. De ezek senkit ne tántorítsanak el, mert nagyon tudom ajánlani mindenkinek, hiszen ez is egy remek kikapcsolódás! Télen is illik az embernek kimozdulni, miért ne lenne ez az időtöltés a síelés?
Bátran vágjon bele mindenki! :)

Hogy néz ki egy síelés? – Tapasztalataim szerint

“Díszmagyarba” öltözünk, s először felszerelés nélkül bemelegítünk. Ez után jöhet a síléccel való bemelegítés. A síelés gyakorlása csapatban történik, rövid távokon. Először a hóekét vesszük, ami a megállás, lassítás lesz és ami a legfontosabb technika a síelésben. Ezt gyakoroljuk a hegyoldalban srégen haladva. Párhuzamos lécekkel siklunk, majd a végén használjuk a hóekét a megálláshoz.
Lényegében ez az eleje a síelés megalapozásának. Ezután jönnek a komolyabb megállások. Ha jól emlékszem a párhuzamos léccel való megállás az, ami a következő fokozat, de ezzel már főiskolán ismerkedtem meg jobban.
Ha már a hóekés megállás tökéletesen és bátran megy, akkor a nap hátra levő részében lehet csúszkálni a szintednek megfelelő pályán. Ilyen a kék pálya ami a kezdők pályája, a piros az a középhaladóké (ha mondhatom ezt), ez tapasztalatom szerint még kezdőknek is járható, inkább úgy mondanám, hogy hosszabb mint a kék és picivel meredekebb. És van a fekete pálya, ami jóval meredekebb és tényleg sok gyakorlatot és tudást igényel. Nekem volt sajnos lehetőségem fekete pályán lecsúszni, ami teljes mértékben megpecsételte félelmemet a síeléssel kapcsolatban és negatívként él máig bennem. (Ettől függetlenül nem utasítok vissza egy felkérést síelésre, ha tudom csak kék és piros pályán csúszhatok.) Lényegében így néz ki egy átlagos síelőnek a napja. Jajj, igen: délben pihi és ebéd, utána lehet délután még mozogni. ;)

 

síelésmontázs-felirat
Értékelésem

Nekem tetszik, tehát ajánlom bátran, de maradok a saját határaimon és biztonság érzetemen belül.

Mindenképp érdemes megtanulni, jó közösség építő és többen csúszni nagy buli!

Egészség szempontjából tessék csinálni, télen is muszáj mozogni, hát síeljünk! Megmozgatja az egész testet, nekem 2 napig izomlázam van utána! :)

Ha pontoznom kellene: 10/6

(10 pontból 6 pont, mert túl sok bennem a negatív élmény, de ettől függetlenül is próbálom kiélvezni a csúszás örömét és leküzdeni a félszt bennem)

(De csak azért mert elfogult vagyok és tényleg pozitív élményekkel kell gazdagodni, hogy máskor valaki újra sílécre álljon – saját bőrömön tanulva ezt meg.)

 

Ti síeltetek már? Kipróbálnátok?

Reklámok

3 Replies to “Mozogtam, kipróbáltam #1 – Síelés”

  1. Nagyon szép a táj! :) Engem valahogy nem vonz a síelés, de mindig is ügyesnek tartottam azokat, akik tudnak! ;)

Szolj hozzá bátran! - ne féj, nem harapok (hamm)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s